2010. október 19., kedd

miért

Azt hiszem tartozok azzal, hogy választ adjak bizonyos kérdésre, bár jobban szeretem időnként, ha ezeket nem teszik fel. Igen, az sokkal kényelmesebb, ha nem faggatnak. Senkit nem kell zavarba hozni, senkinek nem szükséges beszámolni a személyes dolgaimról.. Jajj annyira kényelmes vagyok, de nem szabad elbújni. Most is nehezen jönnek a sorok.. 

Honnan lehet biztosnak lenni egy döntésben, hogy ez a legjobb? Nem tudom. :D Én csak azt tudom elmondani, hogy én honnan ismerem fel az arany utat (ami nem a középső.) Nyilván senki sem gondolja erről, hogy egyszerű, vagy magától értetődő. Néha az, de általában nem könnyű jó döntést hozni.

Az első lépés, hogy a lehetőségeket felmérem, mi közül lehet választani, majd végiggondolom melyiknek milyen rövid és hosszútávú következményei lehetnek. Ilyenkor mindig az egyszerű felé húz a szívem, mert nem szeretem bonyolítani az életemet. Legtöbb esetben megkérdezek valakit, aki ismeri a helyzetet, van tapasztalata, mert volt már hasonlóban dilemmában.
Hogy kitől kérünk tanácsot, ahogy az előző bejegyzésben írtam, nem mindegy a eredmény és a biztonság szempontjából sem. Sok olyan személy van körülöttünk, akik sokszor segítenek nekünk, biztosak lehetünk abban, hogy a legjobbat akarják számunkra. Azonban gyakran feltesszük a kérdést: Minden esetben tudják, mi a jó nekünk? Honnan tudhatnák, hiszen mi sem tudjuk időnként, hogy mit akarunk igazából, vagy mi a legjobb.

Nem kínozok tovább senkit, van olyan személy, aki nálunk is jobban látja, hogy mi a jó számunkra. Nem kell a véletlenre bíznunk a döntéseink kimenetelét, hiszen aki megalkotott minket az azt is tudja, sőt tudatni is akarja velünk, hogy jó dolgokra teremtett minket. Ezek a jó dolgok az ő akaratának keresése és teljesítése.
„Hanem keressétek először Istennek országát, és az ő igazságát; és ezek mind megadatnak néktek" (Mt 6:33)

Az "ezek mind"-et az anyagiakra érti a Szentírás, a mindennapi szükségletekre, hogy ne aggodalmaskodjunk miattuk. (Máté 6:25-33)

Ez olyan mint, a Patch Adams c. filmben, amikor a diliházba került tudós megkérdezi, hogy hányat mutat.. Persze mindenki jól megnézi a kezét, megszámolja, és az eredmény minden irányból négy. A tudós azt mondja, nem ez a jó válasz. Akkor mi a jó válasz kérdik, de nem válaszol. Csak bosszankodik, hogy mennyi itt a bolond. Persze mindenki elkönyveli annak, hogy biztos nem véletlen van diliházban, ő is csak egy őrült. De mielőtt Patch távozik az elmegyógyintézetből (ahova öngyilkossági kísérlet miatt zárták) a tudós rávezeti a megfejtésre. Ugyanis, ha nem kézre koncentrál, hanem képes túllátni az ujjain, vagyis a "problémán", nyolc ujjat lát. 

Isten tudja milyen helyzetben vagyunk és azt kéri csak tőlünk, hogy lássunk túl a problémán. "Keressétek először az Istennek országát.." Ha Istenre bízzuk életünk kis vagy nagy kérdéseit, akkor első sorban békességet ad a helyzetben, még akkor is, ha nem látjuk még a jó megoldást. Viszont amikor eljutunk oda, hogy meghozzuk a döntést,  jó megoldást abban látom/láttam meg, hogy békességem van egy döntésben. 

Tehát a miértre az a válasz, hogy abban volt békességem..

Így a végén jöhet a kötelező zenebona :)

Benned bízom én

Belinkeltem drága Eszti honlapját, M E S K A címen, hogy legyen mire költenie mindenkinek. :) Nagyon tuti ;) 

2010. október 7., csütörtök

sötétség

A kapcsolatokról hajózzunk valami misztikusabb téma irányába. Esténként mindig érdeklődve figyelem a telejósda (vagymiarettenetesszar) című műsort. Válogatni lehet kivel szeretnél beszélni a problémáidról, kitől szeretnél tájékozódni a jövődről. Karrier, egészség, párkapcsolat, itt meg lehet tudni a tutit. Vannak tisztán látók, tisztán hallók, rontásvizsgálók, rontás leszedők, rúnajósok, tarot jósok, mágusok, energiát küldenek, megmondják mi vár rád közeli vagy távolabbi jövődben, kiben bízhatsz, érdemes-e újba belevágni, vagy okosabb a járt úton maradni.
Nem kell ahhoz kétségbeesett embernek lenni, hogy ilyen eszközökhöz nyúljon az ember. Olyanok is betelefonáltak, akik csak kíváncsiak a jövőjükre. Az sem meglepő, hogy az emberek kíváncsiak a jövőjükre. Tényleg, ki az, akit nem érdekel a jövője, vagy nem kérdezne meg valakit, akiben megbízik egy nagy döntés előtt? Engem pl az érdekelne, hogy mikor kapok munkát, mi vár rám kapcsolati téren, stb. (nyilván nem telefonáltam be :D )

Ha valaki azt gondolja, hogy nagy butítás és kamu az egész, akkor el kell mondanom, hogy nem így van sajnos. Sok (hála az Istennek) volt munkatársam járt jóshoz, ez a jós elmondta az illető életét anélkül, hogy utánanézett volna. Persze sok esetben olyanok írják a horoszkópokat, akik nagy gyakorlattal tudnak általánosságokat írni, hogy valószínűleg a 12 (nem tudom mennyi van) csillagjegyből 10 illik a jelenlegi élethelyzetedre. Vagy felfordít pár kártyát, és azt mondja, hogy nagyobb volumenű döntés előtt állsz a jövőben. Most őszintén, ki nem áll döntések előtt?? Viszont sajnos a gonosz erői tényleg működnek. Megkötöznek, függővé tesznek az ilyen pénzéhes boszorkányok mesterkedéseinek. Mert sok ember kapta, vagy örökölte meg a jövendőmondás lelkét, benne van a Szentírásban. Ahogy az is, hogy a végidőkben élünk az emberekben meghidegül a szeretet, inkább a mesék felé fordítják a fülüket, csakhogy ne kelljen az igazsággal szembesülniük.

Természetesen bűn ilyesmivel kapcsolatba lépni.

De miért? Az ember természeténél fogva kíváncsi, bűn ezt kielégíteni? Igen, mert:
1. ezt a sötétség erővel teszi az az ember, aki látókhoz fordul.
2. "Ne csinálj magadnak faragott bálványokat" Biblia. Nyilván senkinek nincs otthon buddha, vagy egyéb szobra. Akkor miről szól ez valójában? Az egész a bizalom kérdése. Kiben van bizalmad, az lesz a bálványod. Ha valaki abban bízik, ami a horoszkópban van, vagy amit a tisztán halló (itt van a mosoly helye :D) mond, vagy az anyagiakban, az nem bízik Istenben ígéreteiben, hogy minden helyzetben (jó, vagy rossz) gondoskodik rólunk. Ha keressük, választ ad a kérdéseinkre. Lecsendesíti az aggodalmainkat, tanácsol, megsebez, de be is kötöz..

És valóban, még az olyan sebeket is bekötözi, amiket nem ő ejtett. Van ilyen mindenkinek. Szuper érzés, hogy ezek be vannak kötözve, és nem felejtettem el ugyan, de gyógyul. Csak az az idő jutott eszembe, amikor ezek még elevenek voltak, és tele voltak szeméttel, nem tudtak behegedni. Olyan, mint egy tüske, csak az érzi, akiben benne van, de más is látja a következményeit, ha érdekli a másik ember élete. Egyértelműen kihatással voltak az életemre és a kapcsolataimra. Nem tudtam megnyílni, és kevés embert engedtem közel magamhoz.  Nem voltam szemét, beképzelt, csak magamat romboltam, és a kapcsolataimat magam körül. Vajon ezek a rossz döntések milyen kihatással lesznek a jövőmre? Úgy érzem a jelenre is van kihatása, de nem vészes, hála Istennek. Vagyis nem is tudom mi minden lehet ennek a következménye. De ami mögöttem van azt elfelejtve, ami előttem van, annak nekifeszülve futok egyenesen a cél felé. :)

Hogy ne maradjon ki a szokásos videó:

http://www.youtube.com/watch?v=SZWQ9IDGeCs&feature=related

Kedvenc (részben) magyar nyelvű zenekarom. :D Igen, a sötétség lehet bármilyen bűn, halál a következménye.

2010. október 2., szombat

szabadság - szeretem

A webhely címe az, hogy 'egyszer véget ér' a lázas ifjúság.. Én úgy vélem, hogy igazából soha nem érhet véget, ez olyan, ami nem vész el, csak átalakul. Soha nem is szabad, hogy a láz elmúljon az életből, mert akkor jön a beletörődés. Ami már nem hoz semmi változást, sem izgalmat. E nélkül nehezen tudom elképzelni az életet. Mindig kell bele a pörgés, az ami hajt. 
Jelenleg az hajtja szerény személyemet, ami minden huszonévest, hogy okosodjak, meg azt tanuljam, amit szeretek csinálni, és megalapozzam az életemet. E mellett az is hajt, hogy gondoskodjak (még csak) magamról, hogy egy kis levegőhöz jussak. Szóval ideje már az új környezetnek, embereknek és felelősségnek. Ó igen. :)


http://www.youtube.com/watch?v=dwDu0IWjoN0


Tudom sok hibám van, de általában jófej vagyok. Persze ez nem elég, de tudok hallgatni, sőt az megy a legjobban. x) Persze előfordul, hogy sokat jár a szám, de figyelmes vagyok. Megértek.. Elhallgatok  néha fél napon át egy nyavalygást, de ez a 3. nap már lehet, hogy nem megy. Nem várom senkitől, hogy tökéletes legyen, csak figyelmes. Persze hajni mindig ugyanúgy van, csak van amikor vidám, máskor pedig kevésbé.


Igen, vannak azok a kapcsolatok, amiket az ember azért kap, mert oda született ahova, és vannak azok, amiket választott, épített. Van olyan hogy ezekben a kőkori és öröknek hitt kapcsolatokban már nem érzi otthon magát az ember. Lehet kevesebbet fektetett bele mint kéne, de az is lehet, hogy nem viszonozták azt. 2 hónapja foglalkoztat ez a gondolat. 1 hol rontottam el? 2 mit is csináljak? 3 nem lenne könnyebb újba fektetni, mint megint csalódni a régiben? Persze, ha az ember újba fektet, úgy tűnik ugyanilyen veszélyeket rejt magában. 
Azt hiszem baromira kitartó vagyok egy kapcsolatban, de valamikor ez is kevés, és jön a pofára esés, hogy legfeljebb sokadik lehetek bárki számára. Az egész nyomást gyakorol az életemre, amit már unok, és jó lenne ezektől megszabadulni. Nem olyan emberekkel kell foglalkoznom, akik nincsenek tekintettel rám. Bár most úgy tűnik egy esetben van némi remény a változásra, aztán ki tudja..