:D

Most mindent írnék, és semmit sem. Biztos mindenki ismeri ezt az érzést, hogy nagyon vigyorog, erre megkérdezik, hogy mi van vele. A válasz az, hogy semmi, mert nem tudja, hogy mi van vele, csak boldog. Csak örül és szeret mindenkit. Olyan, mintha szerelmes lenne, de nem. Legalábbis nem tudja kibe. Így viselkednek a hülyék. :D De mindenki tudja, hogy hülyének lenni a legjobb.

Nem hinném, hogy azért, mert van munkám, ami több, mint vicces. :D Inkább azért, mert hasznosnak érzem magam, vagy nem tudom. Ilyenkor úgy megölelnék valakit. Én mindig megölelnék valakit. :D

Kezdjük ott, hogy reggel 4:15-kor keltem (tényleg hülye vagyok) :D Bár nem volt annyira nehéz felkelni, szerintem hozzá lehet szokni. Nagyon sok idő után.. Szóval szeretek ott lenni, sok édes ember van, és van a sok ráérős. Van nagyon szőke nő, akit a barátja vitt oda. A hölgy panaszkodott, hogy milyen szar munka ez. :D Keresnie kellett volna másik pasit, akkor most nem lenne ilyen problémája.. :D 

Bent "gyönyörűségeshercegnőnek" szólítanak, meg hajnikának.. :D:D  Annyira aranyosak. Szóval általában vidámság van, meg jókedv, de lesz ez majd így sem, gondolom. :D Jah, és a szike a barátod! Ezért is van összevagdosva a kezem :D  Annyi baromságot tudnék még ide írni, de most nincs kedvem :D 

"Ha parázok, bemegyek a teszkóba,

Megnézem, mennyi mindenem volna,

Hogyha lenne pénzem, már csak az kéne.

De rosszabbul élünk, mint négy éve." 

Kaukázus - Teszkó

Bocs hogy vulgáris, de annyira ott van.. :D Szóval a hülyeség jó :D

amit másoknak adsz

Egy ideje azon kapom magam, hogy olyan koncertekre, rendezvényekre járok, amik önmagukban nem érdekelnek. Persze nem érzem rosszul magam, csak nem nyújtja számomra azt amit kéne, vagy amit másnak nyújt.
Jogos a kérdés ebben az esetben is, hogy mi célból megyek olyan alkalmakra, helyekre, ahol esetleg néha unom magam. Nagyon egyszerű a válasz, az motivál, ami a legtöbb embert, a jó társaság. Itt olyanok egyének is sokan vannak, akiknek ugyanúgy az adott muzsikától, témától, érzelmi világtól eltérő ízlésük van. De nem ez a lényeg, meg nem is az, hogy ki milyen zenét hallgat. Olyan embereket talál itt az ember, akivel hasonló az élete, az érzésvilága, a problémája, esetleg a lelke, függetlenül attól, hogy a koncert miatt, vagy más okból érkezett oda.

A legjobb az egészben, hogy új embereket lehet megismerni. Épp azon beszélgettem (többed magammal) pár frissen megismert lánnyal, hogy milyen jó szokott az lenni, amikor elmegyünk egy rendezvényre, és ott kapcsolatokat építünk és ápolunk. Meg hogy miért van az, hogy az ismerkedésre nincs lehetőség. Hogy mennyire jellemző az ránk, hogy lusták vagyunk néha új kapcsolatokat építeni, és csak régieket ápolunk ilyen eseményeken, vagy azt sem, csak hűvösen átnézünk valakin, akiről reméljük, hogy nem ismert fel. Aki egyedül megy el egy ilyen konfira, gyakran senkivel sem tud beszélni, mert mindenki el van a saját jól megszokott, menőnek tartott társaságával. Így gyakran ugyanolyan érdeklődésű emberek egy ezer, vagy nagyobb létszámú eseményen egyedül maradnak. Hát ezért nem kell elmenni sehova, mert ezt otthon is átélheti bárki nagy valószínűséggel.
Én csak a jelenséget írom le, nem panaszkodom, mert szerencsésnek érzem magam, hiszen akárhova megyek ismerőseimmel, barátaimmal együtt, vagy társaság nélkül, folyton régen látott barátaimba botlom. :)

Nincs is jobb ennél, komolyan mondom. Legutóbb is olyan sok ismerőssel találkoztam, akire teljesen igaz volt, hogy hasonló az életünk a lelkünk.
Aki jobban ismer engem, az tudhatja, hogy nagyon szeretem ha meg lehet valakit ölelni, mert az maradandót hagy az ember életében, ugyanis véleményem szerint megmozgat valamit az emberben. A szeretet legcsöndesebb, de beszédesebb kifejezési eszköze ez.
Az ölelés úgy gondolom alapból nem egyszerű dolog. Nem olyan mint egy kézfogás, hogy ha valaki nyújtja a kezét 90%, hogy a másik illető megrázza azt. Az öleléshez bátorság kell, hiszen nem lehetünk 100%-ig biztosak abban, hogy a megölelt örül neki, esetleg nem lepődik meg annyira, hogy nem viszonozza. A szeretet meg kell tanulni adni és elfogadni is, mert ez nem minden esetben jön magától. De benne van az ölelőben az is kis részben, hogy alázattal fordul a másik ember felé, hiszen elismeri ezzel, hogy szüksége van rá, még akkor is, ha ez csak egy ölelés. Szeretem az olyan embereket, akik értékelik a szeretet ilyen formában való megnyilvánulását, esetleg még kezdeményezik is ezt. 

"Neked csak az marad, amit másoknak adsz"

sorral zárnám mondandómat a következő


Ákos - A fénybe nézz


dalból.

csak tovább

Pocsék hetem volt. Az az igazi "lécci, most üss agyon" mert akkor megúszok egy csomó rohadt napot.

Jah tudom, ha korábban ügyesebb lettem volna, akkor megúsztam volna ebből párat. De ezután ügyesebb leszek, legalábbis megpróbálok. Így talán pár problémát meg tudok spórolni magamnak. 

Szóval gyűlölök ügyet intézni, sorba állni, orvosi rendelőbe járni, várni, meg mindent ami hasonlít erre. Ilyenkor mindig 2 esélyes a dolog: sikerül vagy nem - jó hír, vagy rossz hír. A héten volt sok sikertelen dolog, és rossz hír is, de még milyen rossz.. Nem is tudom mit írjak róla.. 

Hétfőtől csütörtökig addig jutottam, hogy még több intézni valóm lett, még több rossz hírrel. Csütörtökön már kitört belőlem az egész, imádkoztam, és satöbbi. Erre pénteken mindent elintéztem, befizettem, elvégeztem.. Mindezt egyetlenegy délelőtt alatt! :O 

Ezt hívják hétköznapi csodának szerintem. 

Nagy köszönet mindenkinek, aki gondolt rám most, vagy korábban. :)

Meg sem érdemlem ezt, hihetetlen! :(

Viszont legalább a hétvégém szuper volt. :) Minden úgy volt, ahogy kellett.. Nagyon zsírkirály volt! ;) és mekkora jó hír jött.. Olllééé :) 

Ilyen az élet, a rossz napokat váltják a jók.. Most pedig a nagyon rosszakat a nagyon jók.

Azt mondják; Az élet attól szép, hogy minden megtörténhet, és attól rossz, hogy meg is történik..

Újabb linkkel bővült a linktár mindenkinek ajánlom figyelmébe az Útjelző, avagy Ádámok és Évák címen. Nagyon fontos gondolatok vannak benne. Azt írnám, hogy mindenkinek kötelező, de nem kötelező, csak abban az esetben, ha párkapcsolatban vagy, esetleg szerepel a tervben, hogy boldog legyél valakivel.