Valamelyik filmben hangzott el ez a mondat, nem tudom melyikben sajnos, (talán a Harry Potterben), de igaza van.
Lehetséges az, hogy kellő távolságból nézve a könnyű út nehezebbé, a helyes pedig könnyebbé válik?
Könnyebbé válhat-e a helyes út?
Mennyire lényeges az út a célhoz képest?
Szentesíti-e a cél az eszközt?
Mi a cél?
Hülyeség, hogy csak akkor lehet rájönni, hogy mennyivel jobb, hogy a helyes utat választottam, mikor a helytelenen vagyok. Nagy tévedés az is, hogy érezni kell a kontrasztot, hiszen látjuk minden nap sok sok ember életén, néha még a sajátunkon is, hogy mennyi mindenen változtatnánk. Vissza lehet ebből valamit csinálni? Úgy vélem, a legtöbb esetben esélytelen vállalkozás lenne, mert a múltat soha nem lehet visszacsinálni, esetleg a jelenen lehet változtatni a jövő érdekében.
Azt hiszem, ha összehasonlítjuk a két utat, és látjuk, hogy mennyi aggodalmat, és lelkifurdalást megspórolhatunk a helyes úttal, sokkal könnyebbé válik a nehéz.
Minden helyzetben a cél a legfontosabb, de teljesen meghatározza az utat. Elengedhetetlen, hogy legyen célunk, mert az irányt ad az életünknek. Akinek nincs célja, az biztos nem fog célba jutni.

Ám szerintem nem elhanyagolható az sem, hogy milyen úton kerülünk a célba, hogy mennyire fáradságos, küzdelmes, kanyargós, bonyolult. Nem mindegy egy hogy egy futó milyen körülmények között fut, hogy van-e rajta rendes cipő, kényelmes ruha, milyen jól edzett, így kevesebb az esély arra, hogy végigszenvedi az utat és csak beesik a célba.
Hogy a cél szentesíti-e az eszközt? Vagyis egy jó cél érdekében valaki kegyetlen dolgot hajt végre? Vagy se nem jó, se nem rossz cél érdekében valaki keresztültapos valakin? Az általános válasz az szokott erre a kérdésre lenni, hogy "attól függ". De mégis mitől? A céltól, vagy az eszköztől? Van olyan cél amiért megéri a tilosban járni? Van olyan rossz eszköz ami szenté válik?
Képzeljük el az egészet például futópályaként. Először a rajt, közben az út, amit megteszünk, és a végén, a cél. Vegyük végig: elindulunk valahol, aztán jön a jó hosszú táv, ami mindenkinek nehéz, csak nem mindenkinek ugyanolyan mértékben. Már itt el kell dönteni, hogy melyik irányt választjuk, hogy vállaljuk-e a kihívást, és a nehezebb utat, vagy sem.
Az viszont nagyon fontos, hogy habár nem tudjuk semmissé tenni döntéseinket, újat lehet kezdeni. Az életben nem csak egyszer lehet választani a két lehetőség között, hanem minden nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése