állat :)

Ma megtapasztaltam milyen kis úri macskám van, nagyon durva.. Este későn hazaérek a szokásos buliból, látom jön a cica valahonnan haza, én meg becsuktam magam után a kaput, és mentem volna tovább, erre a macska makacsul megállt, és nem akart bebújni a kapu alatt, ahol lazán elfér (és egyébként is ott közlekedik). Ott állt és nézett befelé amíg ki nem nyitottam előtte a kaput! :D Na akkor bejött a kis rohadék.. :D

Ezután biciklimet nyugovóra helyeztem a megszokott helyére, a macska pedig megállt az egyik ajtó előtt, ahol a tápját tartjuk, és nem mozdult onnan, hanem úgy figyelt, mint mikor Harry Potter először használta varázspálcáját.. :D Azt gondolta az én kis macsekom, hogy ha szugerálja a szemével, majd kinyílik az ajtó. Hát nem volt szívem otthagyni, ezért kinyitottam, és adtam a kis varázs macsnak enni. :D

A cicus egyébként egy fekete kisebb termetű kandúr, aki Büdös névre hallgat. :D
Volt ám neki tisztességes neve is, mégpedig Picúr, egy ideig arra is hallgatott, de mivel édesapámat szereti a legjobban, és ő akkora szeretettel hívja Büdösnek, hogy már csak arra hallgat.. :D

hello, szia

Annyi nyavalygás után most végre jól érzem magam.. Hogy mi lehet az oka, nem tudom, de kifejezetten rendben érzek mindent magamban, mindenki megnyugtatása végett írom ezt. Az utóbbi időben sok rossz és kevesebb pozitív dolog történt velem.

Elmentem magam kivizsgáltatni, és a meglehetősen ijesztő tüneteket (még a házidoki is megijedt) nem a torkom okozza, hanem ennél mélyebben gyökerezik a probléma, így jöhet majd egyszer a gyomortükrözés, amire nem tudom mikor fogok időpontot kapni, mert csak hétfőn lehet leghamarabb kérni. Kicsit izgulok, mert a gyomortükrözés rosszul hangzik..

Szóval mostmár határozottan mondhatom, hogy jól érzem magam, nagyon remélem, hogy ez így is marad. :)

A végére valami kegyetlen jó hír, amivel remélem sokak napját feldobom, az egészségügyi helyzetjelentésem után, jah és Bencus kishercegemet <3 édesanyjával hamarosan kiengedik a kórházból remélhetőleg.. :)

Tehát a jó hír, hogy a switchfoot nevű zenekar idén új lemezt ad ki, (hogy kicsi, vagy nagy, ne kérdezzetek).
Így jöhet is a címadó dal: dark horses címmel!

Szóval egy nagy adag aggódás van a hátam mögött, és remélem, hogy már végleg a hátam mögött van. :)

Mindenkitől elnézést kérek, de könnyen lehet, hogy a jövő héten nem tudok bejegyzést írni, mert Baján leszek valamiféle táborban.. :D De ha megoldható, akkor küldök helyzetjelentést.

PusziPá

újratervezés

Igen, van ez így is, hogy a régi terveket teljesen felülírják az események, vagy egy kis akadály mindet feltartóztat. Ilyenkor az a nehéz, hogy az embernek újra kell szőnie a terveit, és kezdeni elölről mindent. Újra átnyálazni a lehetőségeit, a vágyait, az álmait, és valami másba fektetni az életét.

Nem mondom, hogy könnyű volt elfogadni, de nagyján már túl vagyok, úgy érzem. Ha valamit nem tudok elfogadni, vagy nem tudok rajta változtatni, akkor jön a szokásos stratégia, annak kell örülni ami van (ami most még nehezen megy), valamint elvonom az ilyen általam megoldhatatlan kérdésekről a figyelmemet. Az utóbbi valamivel jobban megy, úgy érzem, hogy javuló pályára álltam, mert már érzek magamban némi optimizmust mindezek ellenére.

mekkora :D

Nos, ma egyébként egy akkora dolog történt, hogy valami hihetetlen.

Pedig vannak csodák, még akkor is, ha ezeket azután is nehéz elhinni, miután már megtörténtek! Úgy tűnik, végül még az emberfejű szörnyetegek is elnyerik méltó jutalmukat. Egészen biztos hogy elnyerik, mert az életben mindenki azt kapja, amit ad, és azt aratja, amit vetett! Szerintem ez egy olyan törvényszerűség, ami idővel bebizonyosodik, de ma mindenképp. :)

Ma sok hete először elgondolkodtam azon, hogy ne adjam be a réges-régen várt felmondásomat, most tényleg nem tudom, hogy mi lesz a végén..

Az hogy most ez az összefogás, vagy minek az eredménye lehet, azt nem tudom. Tényleg nem tudom, hogy mitől alakultak így dolgok, de nagyon jó, hogy így alakultak.

Most örülnöm kéne, de nem ezek a dolgok tesznek boldoggá, mert az én boldogságom nem más fájdalmán alapszik.
Igazából pozitív érzésekkel tölt el, hogy tudom, hogy van némi igazságszolgáltatás az életben, viszont az én boldogságom sokkal inkább az életben van.

Az új életben, egy tiszta új életben, az olyan életben, amit Bence szemében is látok.

És habár tudom, hogy ez a tisztaság tünékeny, de mégis minden pénzt megér ez a pár perc, látni ahogy kinyitja kis szemeit, az a végtelen és őszinteség, ahogy tud sírni ha valami fáj, vagy hiányzik valami, vagy valaki, és ahogy kifejezi a maga módján az örömeit.

 A másik gyönyörű dolog, a naivitás, mikor még mindenkiről a jót, vagy a legjobbat feltételezzük. Én nagyon sokáig csak olyan embereket ismertem, akiket könnyű volt kiismerni, mert egyszerű emberek voltak, akiknek az volt a szándékuk, amit mondtak, és az volt céljuk, hogy boldoguljak. Nagyon jó volt ilyen biztonságos környezetben felnőni. Mindent megteszek azért, hogy Bence is így nőjön fel. :)

Másik boldogság másban felfedezni a gondolataimat, vagy mással egy hangon lenni.

Ezeken kívül is találtam még örömöt, szóval nem csak ennyi síkja van az érzéseimnek. :) Amit mindenki boldoggá tesz, egy bizonyos személy szemébe nézni.

Sőt :) mi több, még annyi dolog van, de nem szeretném, és nem is tudnám mindet felsorolni. Merem remélni, hogy ezeken kívül, és a most ismerteken kívül még más örömök is érnek az életben.

uhh

Azt hiszem nem tudok elaludni, rég olvastam már ilyen szépet, és szomorút egyszerre, most már megint.. Nem tudom leírni, hogy mi játszódik le bennem, mert valahol mélyen csavargat valami, az eddigiek után elég nagy váltás.

De azt hiszem ami a leginkább fájdalmas, az a hiány. Hiány, amikor felnézek a csillagokra, és nem tudom elérni, vagy amikor éjszaka friss a levegő, és nagyot szippantok, vagy amikor valami gyönyörűt látok, és nem tudom megmutatni senkinek. Hiány, mikor csak a tévékészülék válaszol, vagy egy film, hogy némi élet legyen körülöttem lefekvés előtt, és ne gondolkodjak másokon. 

hazaértem :)

Egy kis ízelítő az első feléből: Igen, ilyen kis vidáman nyúzott napok voltak, sok klassz pillanattal. Pont ilyen volt a feelingje. Már alig emlékszem, hogy mit is csináltam valójában, de nagyon jól éreztem magam :) És nagyon nyár volt.. :) Szalonnasütés, uncsitesók, szép villámok, és minden olyan jó volt együtt. :) És persze strand, meg sok csillag, és telehold. :) :D

A második fele már nem volt ilyen nyúzott, inkább pörgős, viszont kegyetlenül sokat röhögtünk, maga volt a buli.. :)

..disko disko partizani.. 

..party party partizani..

:D:D 

Ráadásul BALATON :D

Az egész héten legjobban a társaságot élveztem, szólva puszi innen is mindenkinek, mert nagyon vidám, és tartalmas hetem volt! :) 

...

Csak kapkodom a levegőt, és azon gondolkodom, hogy meddig lehet ezt így csinálni? Mi értelme van még húzni, és mit gondolhat más erről a kérdésről? Igazán megkérdezném. Vajon mért nem addig kérdeztem meg, amíg volt rá alkalom? Miért nem beszéltünk igazán semmi fontos dologról? Talán, mert sehova nem vezet.. Így marad egy kis csücsök, ami még mindig üresen tátong, de hiányzik még másnak is a fele, a fülbevalómnak.

Bencus 1 hetes :)

Ilyenkor megengedem anyának, hogy ő is aludjon egy picit.. :) Legalább csend van. :)

Azon gondolkodom, hogy enni, vagy aludni szeretek-e jobban, de azt hiszem, mind a kettőt, pont ebben a sorrendben. :)

indulok nyaralni ;)

Már minden nálam van, az egy szál bikini, és társai is :D

Első megálló Sarkad, nagyi uncsitesók, Körös, gyulai strand és még sorolhatnám :)

Következő megálló a Balatoooon :)

boldog, büszke nagynéni lettem

:)

IIIgeeen :) Picit korábban, de minden rendben van! A körülményekhez képest egészségesek, és jól vannak a mind a ketten.

Kicsit olyan mintha szerelmes lennék, mindig ideges vagyok mielőtt látom, és nagyon boldog utána.. :)

Gyönyörű, legalábbis számomra, másoknak biztos minden bébi egyforma. :) De ő az én Nagy Bencém is :) :D

Úgyhogy most repkedek egy picit, de ez így van jól, azt hiszem :) Annyi biztos, hogy rég voltam ilyen boldog.
Állítólag édesapámra hasonlít a legjobban a baba, de az biztos, hogy nagyon helyes kis csöpség.. :)