Igen, van ez így is, hogy a régi terveket teljesen felülírják az események, vagy egy kis akadály mindet feltartóztat. Ilyenkor az a nehéz, hogy az embernek újra kell szőnie a terveit, és kezdeni elölről mindent. Újra átnyálazni a lehetőségeit, a vágyait, az álmait, és valami másba fektetni az életét.
Nem mondom, hogy könnyű volt elfogadni, de nagyján már túl vagyok, úgy érzem. Ha valamit nem tudok elfogadni, vagy nem tudok rajta változtatni, akkor jön a szokásos stratégia, annak kell örülni ami van (ami most még nehezen megy), valamint elvonom az ilyen általam megoldhatatlan kérdésekről a figyelmemet. Az utóbbi valamivel jobban megy, úgy érzem, hogy javuló pályára álltam, mert már érzek magamban némi optimizmust mindezek ellenére.
