Szóval most neki vetem magam mind a három célomnak, amit idén el szeretnék érni, és hiszem, hogy az Isten is támogatni fog ebben! Viszont, ha nem támogat, akkor nem is szeretném elérni. :)
2012. március 22., csütörtök
hello
Úgy vettem észre, hogy senki nem veszi igazán komolyan amit mondok. :) Mindenki azt gondolja, hogy áhh addig biztos meggondolom magam kétszer is, meg úgyis sok pénz kell a célom eléréséhez, és sok tanulás... Hmm.. Azt hiszem csak pár ember ismer annyira, hogy tudja, hogy mindent megmozgatok azért, hogy elérjem a céljaimat.. Ráadásul ezt még élvezem is, izgalmas az egész.. :)
Szóval most neki vetem magam mind a három célomnak, amit idén el szeretnék érni, és hiszem, hogy az Isten is támogatni fog ebben! Viszont, ha nem támogat, akkor nem is szeretném elérni. :)
Szóval most neki vetem magam mind a három célomnak, amit idén el szeretnék érni, és hiszem, hogy az Isten is támogatni fog ebben! Viszont, ha nem támogat, akkor nem is szeretném elérni. :)
2012. március 19., hétfő
hogy ha Isten velünk!
A mai nap tanulságai: :)
Ma a Golgiban voltam többed magammal, és nagyon jól éreztem magam. A téma a tékozlófiú este a vályúval volt. :)
Ezt a történetet kb mindenki ismeri, ezért nem szeretném elmesélni.. Több érdekes részletre hívta fel a figyelmünket, amelyek megleptek, például, hogy nem csak az a fiú tékozolt, aki elment otthonról, hanem az a fiú is, aki otthon maradt, mert keserűségében még testvére visszatérésének sem örült, így a nagyobb testvér az Atya szeretetét tékozolta.
A másik fontos tanulság az volt, hogy az Atyának mennyire nehezére eshetett megbocsátani, hisz a fia megszégyenítette azzal, hogy kikérte a részét az örökségből, és inkább más irányba ment. Az Atya volt aki a példázatban az Isten szeretetét mutatta be. Az egyetlen szeretet amellyel érdemes szeretni.
A történet lényege a megbocsátás, amire a testvér nem volt képes, az Atya - akinek sokkal több oka lett volna arra, hogy a fiát messzire elzavarja - volt a hős, mert megbocsátott. Ezzel a megbocsátással pedig tékozló fia életét mentette meg. Ezzel rávilágított az előadó, hogy a megbocsátásnak ekkora az ereje, és fontossága van az életben, mert a megbocsátás hatalom. Hatalom a keserűség, a mellőzöttség, és a szeretetlenség felett.
Szeretném, hogyha az én szívem is ennyire megbocsátó lehetne, és olyan ember lehetnék, aki nem a büszkeségére figyel, hanem mások szükségére.
Ez a dal, habár nem kapcsolódik közvetlen a témához, de nekem mostanában mégis nagyon sokat számít, főleg az a része, hogy:
'Mert hogyha Isten velünk,
ember mit árthat nekünk?
És hogyha Isten velünk,
ki lehet ellenünk?
Isten hatalma is annyira nagy, és végtelen, olyan jó ezt megtapasztalni a hétköznapokban, hogy ilyen végtelen jóságos minden emberrel.
Ma a Golgiban voltam többed magammal, és nagyon jól éreztem magam. A téma a tékozlófiú este a vályúval volt. :)
Ezt a történetet kb mindenki ismeri, ezért nem szeretném elmesélni.. Több érdekes részletre hívta fel a figyelmünket, amelyek megleptek, például, hogy nem csak az a fiú tékozolt, aki elment otthonról, hanem az a fiú is, aki otthon maradt, mert keserűségében még testvére visszatérésének sem örült, így a nagyobb testvér az Atya szeretetét tékozolta.
A másik fontos tanulság az volt, hogy az Atyának mennyire nehezére eshetett megbocsátani, hisz a fia megszégyenítette azzal, hogy kikérte a részét az örökségből, és inkább más irányba ment. Az Atya volt aki a példázatban az Isten szeretetét mutatta be. Az egyetlen szeretet amellyel érdemes szeretni.
A történet lényege a megbocsátás, amire a testvér nem volt képes, az Atya - akinek sokkal több oka lett volna arra, hogy a fiát messzire elzavarja - volt a hős, mert megbocsátott. Ezzel a megbocsátással pedig tékozló fia életét mentette meg. Ezzel rávilágított az előadó, hogy a megbocsátásnak ekkora az ereje, és fontossága van az életben, mert a megbocsátás hatalom. Hatalom a keserűség, a mellőzöttség, és a szeretetlenség felett.
Szeretném, hogyha az én szívem is ennyire megbocsátó lehetne, és olyan ember lehetnék, aki nem a büszkeségére figyel, hanem mások szükségére.
Ez a dal, habár nem kapcsolódik közvetlen a témához, de nekem mostanában mégis nagyon sokat számít, főleg az a része, hogy:
'Mert hogyha Isten velünk,
ember mit árthat nekünk?
És hogyha Isten velünk,
ki lehet ellenünk?
Isten hatalma is annyira nagy, és végtelen, olyan jó ezt megtapasztalni a hétköznapokban, hogy ilyen végtelen jóságos minden emberrel.
szelektálni
Ma borzasztóan kerestem papírkákat, amelyekre holnap nagy szükségem lesz a dokinál, beutaló, stb.. Persze mindent átnéztem, ahova ilyesmit tehettem, de nem találtam sehol.. Tudom, annyira jellemző rám. :) Na mindegy, azután rájöttem, hogy addig nem is fogom megtalálni, amíg a szükségtelen papírfecniket, és egyéb szemeret nem dobálok ki a táskámból. Már nagyon bosszantott, és megijedtem, hogy valahol elhagytam azt a papírt, amire a legnagyobb szükségem van.
Valamiért nem tudok megválni a régi vonatjegyektől.. :) Kb. 10-15 darabot találtam a táskámban, vicces volt, valamint olyan szemetet, amit nem szerettem volna eldobni az utcán, csak kukába, az is a táskámban várt a szelektálásra. Kész káosz volt. Persze a vonatjegyek már rég lejártak, 1-2 hete, de még ott figyeltek.. Érvénytelenek, egy útra szóltak, haszontalanok, de mégis megtartottam valamiért..
Szóval az élet is ilyen néha, szükségtelen dolgokat cipelünk magunkkal, amik már nem is érvényesek, mert nem szánjuk rá az időt, hogy kidobáljuk. Pedig minden ilyesmitől meg kell válni, különben elvesznek az aktuális és fontos dolgok.. Így hát könnyítettem a táskámon és az életemen is.. :)
Persze elméletileg ok, rendben a táska kirámolása persze gyakorlatilag is ok. De valahogy mégis annyira elbizonytalanodtam magamban, hogy félelmetes. Pedig most nagy szükségem van a bátorságra, a kitartásra, azt hiszem a térdemen majd megtalálom. :)
Valamiért nem tudok megválni a régi vonatjegyektől.. :) Kb. 10-15 darabot találtam a táskámban, vicces volt, valamint olyan szemetet, amit nem szerettem volna eldobni az utcán, csak kukába, az is a táskámban várt a szelektálásra. Kész káosz volt. Persze a vonatjegyek már rég lejártak, 1-2 hete, de még ott figyeltek.. Érvénytelenek, egy útra szóltak, haszontalanok, de mégis megtartottam valamiért..
Szóval az élet is ilyen néha, szükségtelen dolgokat cipelünk magunkkal, amik már nem is érvényesek, mert nem szánjuk rá az időt, hogy kidobáljuk. Pedig minden ilyesmitől meg kell válni, különben elvesznek az aktuális és fontos dolgok.. Így hát könnyítettem a táskámon és az életemen is.. :)
Persze elméletileg ok, rendben a táska kirámolása persze gyakorlatilag is ok. De valahogy mégis annyira elbizonytalanodtam magamban, hogy félelmetes. Pedig most nagy szükségem van a bátorságra, a kitartásra, azt hiszem a térdemen majd megtalálom. :)
2012. március 12., hétfő
hmmm... :)
Azt gondolom az élet lényege, hogy élvezd a helyzetet amibe éppen vagy, és a legtöbbet kihozd belőle.
Nem kell félteni, ki fogom hozni a legjobbat. :)
Rá kell érezni, de menni fog mindenkinek, ha jó helyre tekint, akkor mindig kap bátorítást, és nem csak a rossz oldalát látja az életnek. :) Fel a fejjel Magyarország :)
Nem kell félteni, ki fogom hozni a legjobbat. :)
Rá kell érezni, de menni fog mindenkinek, ha jó helyre tekint, akkor mindig kap bátorítást, és nem csak a rossz oldalát látja az életnek. :) Fel a fejjel Magyarország :)
2012. március 6., kedd
2012. február 29., szerda
2012. február 24., péntek
ez nem titok
Jeleztem korábban, hogy szeretném a véleményemet kifejteni a filmmel kapcsolatban.. Bár én nem sorolnám a film kategóriába, ha oda sorolnám, akkor a tele shopos reklámokat is oda kéne sorolni. :D Szóval az, hogy mindenki elmondja a véleményét, mint egy vedd be a történtet erőltetés.. Lehet a kultúránkból kiindulva, de számomra ez már sokk volt. :)
A másik pedig, hogy régen a jelenséget simán optimizmusnak hívták. Ma ez már egy elérhetetlen, misztikus Titok? Azt gondolom, hogy ha valamit nagyon szeretnénk az életben, és mindent, de tényleg mindent megteszünk érte, akkor el tudjuk érni. Mert belénk van kódolva, hogy ember feletti dolgokat vigyünk véghez, ha szükséges. Ez még mindig nem titok, legalábbis számomra. :)
Amellyel még problémám volt, hogy filmben sok helyen az univerzumot alávetett viszonyban mutatják, hogy az univerzum dolgozik értünk, mert ez a dolga.. Isten hívő emberként ezt több okból is problémásnak tartom. Egyrészt az univerzum nem egy élő személy, aki ad, segít, támogat, stb. Isten azonban, olyan élő személy, aki a végtelen nagy szeretetéből gondot visel ránk, ezért nem kell senkinek aggodalomban élnie.. Ezáltal, Isten szuverén joga eldönteni, hogy kinek mit ajándékoz, vagy kinek mit enged meg. Mindig hálás vagyok azért, hogy nem minden kívánságomat teljesítette :)
A vonzás törvénye pedig szerintem valóságos valamilyen szinten. Ezt már pszichológusok is kimutatták, hogy ha valaki csak negatív történésekre tud gondolni, akkor azok be fognak következni. Ha azonban valaki beleveti magát a tervei, vágyai megvalósításába, akkor meg fog valósulni nagy valószínűséggel.
Amiért nem értek egyet még a filmmel, hogy az egyik beszélő mondta azt, hogy amíg nem tudott a titokról rengeteg problémát bevonzott az életébe, például közeli haláleset.. Tényleg, mi van a halálesetekkel?? Ezután senki sem fog meghalni? :D Sem a körülöttem élők, sem én? Sem a kiskutyám, és senki? :)
Azt hiszem ez az egyik legrosszabb hozzáállási mód az élethez, csak gondolj valamire, és megvalósul. Írd le, élj úgy, mintha már megtörtént volna, és úgy lesz.. Jah és ne tegyél semmit érte.. Egy hónap semmittevés után lesz egy szigeted a Karib-tengeren.. :)
Azért találtam a filmben értelmes gondolatokat is. :) Például, hogy optimistán éljünk, ne reálisan, tételezzünk fel mindig jót az eberekről, tegyünk velük úgy, ahogy mi szeretnénk, hogy bánjanak velünk. Nagyon fontos alapköve ez a kapcsolatoknak, és magának az életnek!
2012. február 17., péntek
Titok
jah a nagy Titok, kíváncsi vagyok a végére, de azt hiszem számomra nem akkora titok, hogy a lényeg a pozitív életszemlélet. :)
azért még írok pár sort, hogy mi a véleményem. :)
2012. február 12., vasárnap
van még a világon
Ha szerettél már valakit teljes erődből, annak ellenére, hogy akartad volna, mert nem választottad, az érzés vagy a gépezet választott téged, - az érzés, melyet nem tudsz befolyásolni, csak megérteni, és elfogadni, és őrülni. Ezek után nem tudsz foglalkozni félig igaz szituációkkal. Nem tudod már úgy élni az életedet, hogy függetlenítsd magad az érzés alól, hogy ennek ennél sokkal többnek kell lennie. Egyetlen üzenet, egyetlen vers sor ami örökre a tiéd, és a hited, hogy vár még rád ez a gyönyörű gyötrelem valakinek az oldalán.
Ez okból nem félsz soha új élmények, kihívások és emberek szemébe nézni, mert tudod, hogy veszteni valód nincsen, melyet elveszthetsz, már elvesztettél, melyeket megnyerhetsz ott vannak a gépezet szándékában, és tervében. Ezek után örülsz mindennek amit már megkaptál, átéltél, és tudod, hogy még minden megbújik valahol, talán egy kósza mosolyban. :) Ezek által valahol beléd ivódott egy nagy fokú szabadságérzet, hogy sok új élmény áll még előtted.
2012. február 10., péntek
2012. február 9., csütörtök
olvassátok el!
Ez igen! Nagyon jó ezt olvasni :) Ajánlom mindenkinek a figyelmébe, kevés ilyen határozott, és egészséges véleményt hallok mostanában, ezért hajlamos vagyok a távolabbi ismerőseimről azt feltételezni, hogy felszínesek, mert az aktuális divat, - vagy nevezzük korszellemnek - mást vár el. De szerintem ezekkel a gondolatokkal a legtöbb fiú rokonszenvezik, hát még a lányok. :)
2012. február 8., szerda
hmm :)
Amikor ilyen sokáig nem írok, akkor általában várok valamire, vagy olyan dolog történt, amiről nem annyira szívesen számolok be. Sorry mindenkitől, aki számított rá. :)
Most több dologra is várok épp, az egyik egy fántásztis háttérkép.. :D
A másik pedig hogy mi lesz a következménye a munkahelyen annak, hogy új főnök van, aki képességekben bőven alulmúlja az előzőt. Igen, erről nem szerettem volna írni, mert nem sok jót várok tőle.. Hát ez van, lesz még jobb. :)
Várok még másra is, például, hogy mi sül ki az egész aktuális helyzetből.. :) Hmm..:D :)
2012. január 29., vasárnap
:) hey
Most eszembe jutott, amikor még, hatalmas álmaim voltak, és hittem minden szépben. A jövőtől a legjobbat vártam, és mindennek örültem.
Emlékszem mikor még akkora volt a szívem, hogy mindent csak megköszönni tudtam, és a végtelen közel jött hozzám. Eszembe jutott, amikor nem értem be semmi mással, csak a tökéletessel. Mikor még nem foglalkoztam azzal, amit nem lehet komolyan venni, és sok szeretettel tereltem más irányba. Akkor még nem gondoltam, hogy be kell érnem valamivel. :)
Hiszek abban, hogy most is lehetséges ez, hogy örökké él még a remény és a hit. Hogy ismét lehet ragyogni, és ragyogtatni másokat.
Gyerünk hajrá! :)
Emlékszem mikor még akkora volt a szívem, hogy mindent csak megköszönni tudtam, és a végtelen közel jött hozzám. Eszembe jutott, amikor nem értem be semmi mással, csak a tökéletessel. Mikor még nem foglalkoztam azzal, amit nem lehet komolyan venni, és sok szeretettel tereltem más irányba. Akkor még nem gondoltam, hogy be kell érnem valamivel. :)
hadd szóljon!
Hiszek abban, hogy most is lehetséges ez, hogy örökké él még a remény és a hit. Hogy ismét lehet ragyogni, és ragyogtatni másokat.
Gyerünk hajrá! :)
2012. január 28., szombat
aki vagyok
nem számolom a heteket, napokat, órákat,
bármi is történjen, nyugodtan várhat.
bár gyorsan telnek a hajszolt napok,
beszédesek az éjszakák, és édesek a hajnalok.
nem keresem már, nem is bánom talán
most tudom, hogy jó helyen vagyok,
mert ugyanaz vagyok, aki vagyok.
bármi is történjen, nyugodtan várhat.
bár gyorsan telnek a hajszolt napok,
beszédesek az éjszakák, és édesek a hajnalok.
nem keresem már, nem is bánom talán
most tudom, hogy jó helyen vagyok,
mert ugyanaz vagyok, aki vagyok.
2012. január 16., hétfő
2012. január 12., csütörtök
2012. január 4., szerda
új célok
Tulajdonképpen nem akartam nagy célokat kitűzni a jövő évre, nem is értem, hogy miért. Talán lustaságból, vagy belejátszhatott egy kis félelem is abba, hogy nem gondolkodtam ezen. Ugyanis, ha nem tűzök ki célt, akkor nem kell nagy energiát fektetni a mindennapokba. Valamint, ha nem tűzök ki célt, akkor nem fogok magamban csalódni abban az esetben, ha nem jön össze.
Mindezek ellenére, két célom is lett a jövőre nézve, az egyik, hogy letegyem a jogsit, amit a szüleim karácsonyi ajándék képpen megtámogattak. Ezután már nem halaszthatom tovább, de már nagyon várom, mert ez nagyobb fokú szabadságot fog jelenteni. :)
A másik cél pedig amit úgyszintén már kicsit korábban szerettem volna elérni, hogy én legyek az üzlet készletgazdálkodója. Ezt a tegnap felajánlották nekem, illetve azt, hogy elküldenek e célból egy képzésre. Nem is tudok hozzáfűzni semmit, csak azt, hogy nem tudtam volna kiérdemelni anélkül, aki mindig a legnagyobb támogatást adta nekem. Istenbe, az éltbe és önmagamba vetett hitet is megadta, és olyan szintű kitartásra tanított, amivel ezt most elérhetem.
Ezek után nincs más hátra, mint felállni és haladni előre. :)
2012. január 3., kedd
2012. január 1., vasárnap
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)