Tegnap este megnéztük Richivel a Benjamin Button különös életét, mondanom sem kell, hasonló kérdések mocorogtak a fejemben az utóbbi időben, de már nagyjából lecsengtek.
A film sok gondolatot felvetett bennem, amiből már csak kevésre emlékszem, de a két legfontosabb ami megmaradt, az időzítés, és hogy ne kelljen soha semmit megbánni. :)
Mindig úgy gondoltam, hogy sokkal meghatározóbb az élethelyzet a kornál, ez a filmben is hangsúlyt kapott.
Jó pár gondolat volt a halálról, arról, hogy miért félünk az öregségtől, foglalkozott az előítéletekkel, a szépséggel, az érzelmekkel.
Közvetve persze azt is felvetette, hogy rövid életünkből milyen sokat pazarlunk. Ami a legjobban tetszett az a végén volt, hogy soha nem vagy túl öreg, vagy túl fiatal ahhoz, hogy újragondold az életed, és a céljaidat. :)