2011. november 11., péntek

Magyar ország - Lichtenstein 5:0


Manapság nehéz itthon bármire is büszkének lenni, mert ez a pici ország sok sebből vérzik sajnos. Ha valamire, hát a jelenlegi válogatottunkra büszkék lehetünk, legalábbis arra a csapatra, amelyik felállt most. Tudnak küzdeni ha akarnak, és bennük van az a hit, (amire minden embernek szüksége van, és az élsportban elengedhetetlen) hogy bármit el lehet érni, amit igazán szeretnénk!

Úgy nézett ki a dolog, hogy hulla fáradt és éhes voltam, de ez hamar elmúlt..
A "T", azaz tombolós szektorba szólt a jegyünk, papával.. :D Nem hazudtolták meg magukat, le sem lehetett ülni, mindenki kikelt magából, és önfeledten szurkolt. :)
Nagyon klassz élmény volt kint ordibálni a többiekkel.

A meccs nagyon jó volt, a közönség a végén annyira élvezte, hogy nem mentek el hamar, hanem hanem az utolsó 10 percben az 5. gól után felállva szurkolt mindenki.. :) sőt előrementek, hátha megfoghatják a győztesek kezét. Jó volt látni, hogy mindenki milyen büszke.. :) Nem számított, hogy milyen klub, milyen idős, semmi. :) Klassz volt a közönség is, jó volt kint lenni. :)

Egyébként annyira volt tombolós a szektorom, hogy még családok és gyerekek is voltak ott! :D

Hajrá Magyar ország!!! :)

Amúgy nem is érdekel a foci :D